Szombaton gyönyörűen sütött a nap, kellemes langyos őszi idő volt, én meg otthon b.sztam a rezet... részben a még mindig nem tökéletesen kikúrált megfázásom, részben meg tanulás (azaz tanulni próbálkozás) miatt. Nagyon-nagyon mehetnékem volt, de most már ki kell bekkelnem az elkövetkező hetet, aztán jön a nagy utazás a világ túlvégére :)
Na de valamit enni is kellett a szobafogság alatt. Gondoltam, ha már nem tudom élvezni az ősz színeit, illatait a természetben, akkor legalább a konyhában legyen őszi hangulat. Rég főztem már igazán jó tésztát is, maradt dió még a múlt heti diópudingból meg egy tejszín is. Aztán szépen lassan kezdett kialakulni a koncepció... adott a dió, a tejszín, a tészta... a dióhoz jól passzol a sajt... mondjuk valamilyen kék penészes... kéne valami húsféle... bacon... neeem, az túl zsíros lesz ebbe, legyen inkább szárított sonka, mondjuk fekete erdei. Valami édes is jó lenne hozzá, egy kis vilmoskörte... Szóval ezen a vonalon elindulva született a szombati ebéd.
Ahogy az előbb említettem, egy hét múlva hétfőn elutazom 2,5 hétre egy kalandtúrára. Jó eséllyel internet nem túl sok helyen lesz, így ezalatt felfüggesztem a blogolást. Az 'íráskényszeremet' egy útinaplóban fogom levezetni, és ha hazatértem, jön majd az élménybeszámoló :) Várhatóan őrült nagy kaland lesz :)
Na de térjünk vissza az őszi tésztához:
Ősz ízei tészta
Hozzávalók:
5 dkg durvára tört dió
5 dkg durvára tört mandula
3 dl tejszín
20 dkg kék penészes sajt
1 körte
10 dkg fekete erdei sonka
1 tk vaj
1 kisebb ág rozmaring
1 tojás sárgája
Barilla Farfalle tészta
A durvára vágott diót és mandulát száraz serpenyőben lepirítottam, majd dobtam rá egy kanál vajat. Ekkor adtam hozzá a felkockázott sonkát és a felaprított rozmaringot, amivel tovább pirítottam a cuccot. Amikor lepirult a sonka, felöntöttem a tejszínnel, hozzáadtam a felkockázott sajtot és körtét. Addig forraltam a cuccot, amíg a sajt felolvadt benne és a körte picit átpárolódott. A végén, amikor már lekapcsoltam a lángot alatta, hozzákevertem egy tojás sárgáját.
Közben jó sós vízben kifőztem a tésztát és hozzádobtam a szószhoz. Só nem kellett bele egy csipet sem, mivel a sajt és a sonka kellőképpen sós volt.
